Karácsonyi tündérek

Ezernyi csillag hull most az égből.

Fagyos kis tündérek suttognak az éjről.

Nem is tündérek,hópihe talán.

Jeges csillagpor hull a Földre rá.

Karácsony éjjelén az ablakból látom,

Fehérbe öltözött a táj kint a határon.

Lelkem megnyugszik,s béke járja át,

Boldogan kívánok"jó éjszakát."

De millió tündér nem alszik el,

A világ reggel békével kel.

Csillámló táncukkal szeretetet szórtak.

Az emberek arcára mosolyt varázsoltak.

Tóth Attila:

Álommanó

Lopva oson, fut az ágyon,

a szépen vetett noszolyákon.

Hogy ne vedd észre halkan lépdel,

azt fürkészi merre nézel.

Nagy zsák a vállán,

úgy áll a párnán.

Ott áll türelmesen várva,

így telik az éjszakája.

Amikor már ásításod látja,

kinyílik a mesék zsákja.

Van ott álom mesés, s fakó,

hogy mennyi szép nem is elmondható.

Szépen benyúl szűk zsebébe,

álomport vesz kis kezébe.

Esti álmod kiválasztja,

a szemedre ráragasztja,

meghinti szép álomporral,

aztán gyorsan tovanyargal.

Tudjátok, a természet mitől oly csodás?

Mitől színes, élő, csupa-csupa

gyémántfény ragyogás? Ki segít

az összes lénynek úszni, szállni,

repdesni? Ki szorgoskodik szüntelen?

Mindez a tündérek műve, az ő apró

kezük munkája. És ha egy kisbaba

felnevet, új tündér kap szárnyra.

"Ugye tudjátok, honnan származnak a tündérek? Az úgy volt, hogy amikor az első gyerek a Földön elnevette magát, a kacagása ezer darabra tört és szanaszét gurult a Földön. Ezekből lettek aztán a tündérek."