Testünknek pihenésre, elménknek csendre, szívünknek pedig boldogságra van szüksége!

Mai rohanó világunkban, minden egyre zsúfoltabbá, és gyorsabbá válik körülöttünk. Mintha nem lenne más választásunk, csak a pörgés, és az álmaink és vágyaink szüntelen kergetése. Még amikor a jól megérdemelt pihenésünket töltjük, akkor sem vagyunk képesek kikapcsolni teljes mértékben.

De vajon tényleg ennyire elfoglaltak lennénk, vagy csak az elménk játszik velünk? Mindenekelőtt, tudatosítani kell önmagunk számára, hogy testünknek pihenésre, elménknek nyugalomra, és szívünknek boldogságra van szüksége a tökéletes harmónia érdekében.

És akkor vegyük sorra! A rendszeres pihenésre nem engedményként kell tekintenünk, melyet önmagunk számára adunk meg, hanem egy életbe vágóan fontos dologként, melyre szükségünk van saját jóllétünk érdekében.

Ne érezzük rosszul magunkat azért, ha testünk számára pihenést biztosítunk olykor, és ez idő alatt a munkánk is szünetel. Mert a kellő mennyiségű pihenés elmulasztását szervezetünk hosszú távon megbosszulja, és ekkor következnek be rendszerint a betegségek, mely révén sokat veszítünk úgy mi magunk, mint a munkaadónk.

Testünk mellett az elménknek is szüksége van a csendre és a pihenésre. Mert a környező világunkat, csakis az elménk révén fedezhetjük fel. Ha az elménk azonban nyugtalan, akkor mi magunk, és a körülöttünk lévő világ is azzá válik. Ezért igyekezzünk néha kiszakadni a mindennapok pörgéséből, ha tehetjük, menjünk ki a természetbe, vagy egy bögre tea mellett, félretéve telefonunkat, élvezzük a csendet, a nyugalmat, elmélyedve saját gondolatainkban. Igyekezzünk, hogy ezek a pillanatok a mindennapjaink részévé váljanak, hogy általa megszabadulhassunk a bennünk felhalmozódott stressztől.

És végül, de nem utolsó sorban, a szívünknek a boldogságra van szüksége. A Columbiai Egészségügyi Központ kutatója, Karina W. Davidson, egy tanulmányt végzett, 1739 egészséges önkéntesnek, 10 éven át történő megfigyelésével.

A következtetés azt mutatta, hogy a negatív érzelmekkel teli önkéntesek, sokkal nagyobb veszélynek voltak kitéve, ami a szívproblémákat illeti, mint azok, akik boldogak és elégedettek voltak az életükkel.

Ez nem azt jelenti, hogy a boldogság megvéd bennünket a szívbetegségektől, de kétségtelenül csökkenti az esélyét a megbetegedésnek. Mert ahogyan a negatív érzelmek, a depresszió, a harag mind a szívinfarktus „melegágyát” képezik, úgy a boldogság, és a nyugalom mindezek ellen védelmet nyújthat szívünk számára.

Ezért igyekezzünk megfogadni e három jó tanácsot, hogy általuk életünk boldog, kiegyensúlyozott és harmonikus lehessen.

6 étel, amivel a koleszterinszintjét csökkentheti

Sokan aggódnak, hogy a hagyományos tojásos és egyéb zsíros ételek miatt az ünnepek idején megugrik a koleszterinszintjük.

Nem is csoda, lassan minden második embernek - persze a jóléti országokra gondolunk - magas a koleszterinszintje (a 200 mg/dl szint fölötti koleszterin jelentős szerepet játszik a szív- és érrendeszeri betegségek kialakulásában). Vegye fel a vértet, és védekezzen egészséges ételekkel a húsvéti áradat ellen! Összegyűjtöttünk hat olyan tápanyagforrást, amivel csökkentheti koleszterinszintjét
1. Zab, zabpehely, zabkása - zabolátlanul

A zab egy olyan komplex szénhidrátot tartalmaz (az ún. béta glükán poliszacharidot), amely a rákos sejteket ‘leköti’, megakadályozva azok további osztódását, úgy is szokták mondani, hogy a tumorsejteket pusztítja. Hogyan illesszük be könnyen a napirendünkbe? Indítsuk a reggelt egy kis zabpelyhes reggelivel: nagyon finom joghurttal és szárított gyümölcsökkel keverve.

Vagy készítsünk egy kis zabkását (tejjel és vízzel is készíthető) és ízesítsük édesre, vagy sósra, ízlés szerint. Olyasmi, mint a tejbegríz, könnyen, gyorsan elkészíthető és nagyon rugalmasan kombinálható édes és fűszeres ízekkel. Mi egy kis házi eperlekvárt javaslunk, vagy aszalt szilvát apróra vágva. Hmm, ide vele, most azonnal! Ha a családja nem túl nyitott a modernebb, egészségesebb étkezésre, akkor tehet zabot palacsintatésztába is, házi készítésű kenyérbe, süteménytésztákba.
2. Mandula – a nélkülözhetetlen nass

A mandula nemcsak egészséges de önmagában is finom rágcsálnivaló. A legjobb kombináció annak bizonyítására, hogy nem minden árt, ami örömet okoz. A mandula két olyan antioxidánst tartalmaz, amely gátolja a koleszterin lerakódását az érfalakban: egyrészt E vitaminban gazdag, másrészt flavonoidokban. Nemcsak a nyers, de a pörkölt mandula illetve a mandulavaj is segít csökkenteni a koleszterin és a triglicerid szintet, amelyek a súlyos szív- és érrendszeri betegségek kialakulásáért felelősek.

Darált mandulát rendkívül könnyen hozzáadhatunk szinte minden ételhez: reggeli műzlikbe is keverhető, szórhatjuk sült csirkemellre, mandulapelyheket tehetünk sütemények, pudingok, palacsinták tetejére, tésztájába, salátákba, stb., lényegében, ahova nem szégyelljük. Ha a lehető legtöbbet szeretnénk a mandula tápértékéből és koleszterincsökkentő képességéből megtartani, akkor nyersen, a vékony barna héjacskával együtt fogyasszuk.
3. Lenmag – nemcsak ruha készül lenből

A lenmag is egy hétköznapi és természetes ‘csodaszer’, ha a koleszterinszintet akarjuk karbantartani. A lenmagot a flavonoidok és a lignán-glikozidok teszik rákellenes tápanyagforrássá (ráadásul menopauza idején a hőhullámok csökkentésében is jótékony szerepe van, magas az omega 3 szintje, stb.). Hatékonyan segítik a koleszterin kiürítését.

És hogy használhatjuk fel a legjobban? Lehetőleg lenmag őrleményt együnk, amiből a szervezetünk könnyebben felszívja a tápanyagokat mint az egész lenmagokból. Az őrölt lenmag keverhető levesbe, salátába, sajtkrémbe, szendvicskrémekbe, stb.
4. Fokhagyma – szájszag ide vagy oda

A fokhagyma a máj koleszterintermelését némileg csökkentheti. Annyira az alap konyhai hozzávalók része, hogy sokat nem is kell gondolkozni rajta, hogy kerüljön gyakrabban az asztalra. Vannak akik egész fokhagyma gerezdeket esznek nyersen, különösen télvíz idején, amikor gyakoriak a meghűlések, és milyen jól teszik! De vannak, akik gombás megbetegedésekre, vagy általában az immunrendszer erősítése végett fogyasztják.

Ahogy mondani szokták, amilyen büdös, olyan egészséges. Nem hiányozhat a fokhagymanyomó a háztartásból.
5. Alma – almát almával

Az alma héja és az almahéj alatt húzódó gyümölcsrostok antioxidánsokban gazdag rétegek, amelyek a koleszterin lerakódását gátolják. Aki az alma héját nem szereti rágcsálni (vagy már nem tudja elrágni), csak az almát eszi meg, az alma legjobb részét dobja ki. Inkább próbálja meg apró darabokra vágni vagy darálni a hámozóval eltávolított héjakat, és salátába keverni (szinte bármilyen salátát feldob egy kis almahéj vagy püré), vagy hozzáadni sütemény- / palacsintatöltelékhez.

Sokszor készítünk almás süteményeket, és a megmaradt héj napokig frissen eláll a hűtőben, igyekezzünk újrafelhasználni a benne lévő polifenolokat és antioxidánsokat. A polifenolok bizonyítottan képesek megvédeni az emberi szervezetet a szív- és érrendszeri betegségekkel, továbbá egyes ráktípusokkal szemben. Miért költene drága gyógyszerekre?
6. Bab – csicseriborsó, bablencse...

A bab, illetve a hüvelyesek általában véve egy speciális rostot tartalmaznak (pektint), amely a vastagbélben oldódik. A szervezetünkben levő egészséges baktériumok feldolgozzák ezeket a rostokat, valamint a babban lévő cukrot, amelyek segítségével zsírsavak keletkeznek. Hogy mi lesz a zsírsavakkal? A májba eljutva csökkentik a máj LDL koleszterintermelését. Rendkívül sokféle bab kapható ma már a boltokban, a vörösbabtól, a nagyszemű tarkababon át, a cannelloni babig - szinte kivétel nélkül mind megfelel a koleszterin hatékony csökkentésére (a könyv szerzője a vörösbabot és a canellonit is kiemeli).

Ha már unjuk a saját babos repertoárunkat (babfőzelék, Jókai bableves, babgulyás, stb.), akkor próbáljunk újítani: javasolt fogyasztási formája a babsaláta, ill. a káposztás bab. Nagyon tápláló a chilli con carne, a mexikói krumplis bab, a görögös fetás bab, finom és egészséges a humusz (csicseriborsóból készül), stb.

Fontos, hogy a koleszterinszint csökkentésében az ételadagok mérete, a táplálkozás gyakorisága is jelentős szerepet játszik. A leginkább koleszterinbarát étkezési mód, ha a nap folyamán több kicsi adagot eszünk: napi 5-6x kisebb étkezés 5%-kal csökkentheti a koleszterinszintet a a British Medical Journal egy tanulmánya szerint. Hogy ez nem hangzik túl soknak? Valóban nem óriási különbség, de 5%-kal kevesebb koleszterin már 10%-kal csökkentheti a koszorúér betegség kialakulását...

1. Egészségmegőrzés

Mi az egészség?

Az egészség több, mint csupán egy betegségektől és gyengeségektől mentes test.
Az egészség a teljes fizikai, lelki és szociális jólét állapota. Mindez akkor valósul meg, ha a szervezet normálisan, minden nehézség nélkül működik, mellőzve a gyógyszerek, illetve az orvosi eszközök külső segítségét. Tehát csökkent képességű vagy hosszan tartó betegségben szenvedő embereknek is lehet jó közérzetük és életminőségük, bár aktivitásukban korlátozottak.

Az Egészséget az életnek sorozat füzeteit azért terveztük, hogy testünk működéséről és a vele való törődésről több információhoz jussunk, s ezáltal - egészségünk érdekében - helyes döntéseket hozhassunk.

Miért tanuljunk az egészségről?

Életünk, munkánk, másokkal és a környezettel való kapcsolatunk hatással van az egészségünkre. Így választott szokásaink javíthatják, vagy kockáztathatják egészségünket. A választás a mienk. Őrizzük meg és befolyásoljuk jó irányba egészségi állapotunkat!

Ki felelős az egészségünkért?

Mi vagyunk azok. A jó egészség mindannyiunk lehetősége; attól függ, miként döntünk. Noha nem választhatjuk meg génjeinket, vagy nem befolyásolhatjuk a kedvezőtlen környezeti hatásokat, mégis lehetőségünk van arra, hogy olyan döntéseket hozzunk, amelyek csökkentik a kockázatot és körülményeink többségét meghatározzák. Ez pedig befolyásolja jó közérzetünket és az életminőségünk irányításának érzését adja nekünk.

Sokan gondolkozunk úgy: az orvos feladata, hogy "helyrehozzon", amikor megbetegszünk, és nem gondolunk elsőként arra, hogy néhány egyszerű módszerrel a betegség megelőzhető. Amikor megadjuk testünknek mindazt, ami szükséges a megfelelő működéshez: a jó környezetet, bánásmódot és táplálékot, akkor szervezetünk állapota természetszerűen az egészség irányába mozdul el. A jó egészséget akkor érjük el, amikor a betegség megelőzése lesz a célunk.
Amikor betegek vagyunk, nagyon fontos, hogy minél előbb orvoshoz forduljunk, hogy még korai stádiumban felismerjék a betegséget. Mindemellett nagyobb hangsúlyt kell helyeznünk az életmódból fakadó betegségek megelőzésére. Ezek a betegségek gyakran olyan életmód következményeként jelentkeznek, mely rombolja az egészséget.

A szívbetegségek, agyvérzés (stroke), magas vérnyomás, tüdőrák, időskori cukorbaj és egyéb légzőszervi megbetegedések kockázata csökkenthető az egészséges életmódbeli változtatások segítségével.

Az egészség megőrzése

Információ: Az egészségmegőrzés első lépése az emberi test felépítésének és a hatékony működéséhez szükséges feltételeknek a megismerése. Miután megismertük ezeket, helyes döntéseket hozhatunk egészségünk megőrzése érdekében.

Motiváció: Nem lesz változás, ha nem érzünk késztetést életvitelünk megváltoztatására, amellyel megőrizhetjük egészségünket. A kérdés tehát: van-e motivációnk arra, hogy feladjunk valamit, ami élvezetes, de nem jó?

Lelkesedés: Szükségünk van valamilyen célra ahhoz, hogy megtartsuk a motiváltságot. Gondoljunk a következő célokra azért, hogy a késztetés megmaradjon:

• több energia ahhoz, hogy olyan dolgokat tegyünk, amiket szeretünk, mint például utazás, sport stb.
• testsúlycsökkentés és jobb közérzet
• hosszabb, szabadabb élet
• jó közérzet, és életünk irányításának tudata

Elkötelezettség: Gyakran a változás iránti elkötelezettséget a saját helyzetünk miatt érzett csalódottságunk, vagy a múltban szerzett olyan tapasztalatok okozhatják, amelyeket elkerülhettünk volna. A változás iránti elkötelezettség egy olyan fordulópont, amikor minden erőfeszítésünkkel arra törekszünk, hogy egy adott helyzetben megtaláljuk a megoldást.

Az irányítás tudata: Legtöbbünk szeretné irányítani saját életét, és nem azt akarja, hogy mások vagy a körülmények befolyásolják azt. Amikor életünkben sikeres döntéseket hozunk, saját magunk előtt világosan bemutatjuk, hogy jó úton haladunk.

Hogyan lehetek egészséges?

Az egészség valójában egészen egyszerű dolog. Ez a füzet az egészség fenntartásának érdekében nyolc fő területre hívja fel a figyelmet.

1. Táplálkozás

A táplálkozás kérdése egyszerűen annak tanulmányozása, hogy mely ételek segítik leginkább testünk helyes működését. Az általunk elfogyasztott táplálék az egészség egyik legfontosabb eleme, mivel közvetlen hatással van arra, hogyan érezzük magunkat és milyen a teljesítőképességünk. Ez biztosítja az "üzemanyag"-ot testünk működéséhez. A helyes táplálékból származó energia elsődleges fontosságú a szervezet számára. Az olyan ételek, italok fogyasztása, amelyekből hiányoznak a létfontosságú tápanyagok, a test hiánybetegségét idézik elő. Jó példa erre a vashiány. Ilyenkor az ember úgy érzi magát, mint akit "kimostak", fáradt, mert szervezetének vasra van szüksége az oxigén szállításához. A vashiány azt jelenti, hogy az oxigén gyengébben szállítódik a szervezetben.

Tehát ha a táplálkozás ilyen fontos, milyen is egy tápláló étel? A tápláló ételek számtalan létfontosságú tápanyagot tartalmaznak: vitaminokat, ásványi anyagokat (mint például a vas és a kalcium), szénhidrátokat, fehérjéket, zsírokat és vizet. Minden táplálék tartalmaz tápanyagokat, de egyesek többet, mint mások. Fontos, hogy a legtáplálóbb ételeket válasszuk, azért, hogy a szervezet minden tápanyaghoz hozzájusson, ami a megfelelő működéshez szükséges. A táplálkozás és az egészséges étkezési szokások részleteit a 2. és 3. füzet tartalmazza.

2. Mozgás

Fizikailag is alkalmasnak kell lennünk arra, hogy a mindennapi élet tennivalóival és nehézségeivel szembenézzünk. A legtöbb ember úgy gondolja, hogy a jó kondíció az a képesség, amivel valaki végig tudja futni a maratoni távot. Pedig sokkal inkább azt a helytállást jelenti, amellyel valaki nap-nap után el tudja végezni feladatait, és még mindig marad energiája családja, kapcsolatai számára. Ahelyett, hogy állandóan fáradtnak érezné magát, inkább jó közérzetnek örvend.

A mozgásnak számos egyéb jótékony hatása is van, mint például a testsúly kontrollálása, a stressz legyőzése, az immunrendszer megerősítése és a szívbetegségek, a rák, valamint a korai halál kockázatának csökkentése.

Mivel a legtöbb magyar ember életstílusából hiányzik az elegendő fizikai aktivitás, ezért a rendszeres testmozgás beiktatása rendkívül fontos. Idősebb emberek általában kevesebbet mozognak, mint azok, akik dolgoznak vagy iskolába járnak, tehát számukra még fontosabb a rendszeres mozgásprogram. A 4. füzet arról szól majd, hogy miként kezdhetünk el egy olyan örömteli mozgásprogramot, ami a szervezet számára is hasznos.

3. Víz

Testünk kb. 60 %-a víz. Akár 50 napon át életben maradhatunk ennivaló nélkül, de csak néhány napig víz nélkül. A víz nélkülözhetetlen magához az élet fenntartásához, mégis gyakran figyelmen kívül hagyjuk jelentőségét.

Nagyon sokan szomjúságuk alapján döntik el, hogy mennyit igyanak, pedig a szomjúság testünk vízhiányának első jele. Mindannyian vizet veszítünk a vizelettel, a széklettel, az izzadsággal és a légzéssel.

Egy felnőtt embernek naponta legalább 1-1,5 liter vizet kellene meginnia, és ennél is többet, ha az időjárás meleg vagy, ha testmozgást végez. A víz létfontosságú a vese működéséhez, a testhőmérséklet és a testfolyadékok szabályozásához. Tehát igyunk bátran, a víz kalóriamentes!

4. Napfény

Magyarországon tavasztól őszig bőségesen részesülhetünk napfényben. Néhány északi országban azonban egy évben csak néhány hónapig élvezhetik a napsütést. Az ezekben az országokban végzett kutatások igazolják, hogy milyen fontos a napfény az emberek jó közérzetéhez. A hosszú téli hónapokban a depresszió és a rosszabb hangulat általános az északi országokban.

A napfény nemcsak a jó közérzet szempontjából fontos, hanem segíti a szervezet ellátását egy létfontosságú tápanyaggal, a D-vitaminnal, amit a napsugárzás segítségével testünk a bőrben állít elő. A D-vitamin alapvető a kalcium felszívódásához és beépüléséhez, ezen keresztül az erős fogakhoz és csontokhoz, valamint szükséges az egészséges immunrendszerhez, idegrendszerhez, hormonműködéshez és a sejtnövekedéshez is.

Ugyanakkor a túl sok napfény káros lehet a bőrrák veszélye miatt. A napfény elleni védekezés nagyon fontos. Használjunk magas faktorszámú fényvédőkrémet és védőruházatot (kalap, könnyű nyári ruha, napszemüveg).

5. Tökéletes egyensúly

Amikor az egyensúlyról beszélünk, arra gondolunk, hogy "mindent csak mértékletesen". Egyensúly alatt az egészséget segítő jó dolgok megfelelő kombinációját értjük. A káros dolgokat töröljük teljesen! Az egyensúly az életformáról szól, ami javíthatja az élet minőségét és a közérzetet. E sorozat minden részében a kiegyensúlyozott életmód fontosságát hangsúlyozzuk.

6. Levegő

A belélegzett levegő szintén létfontosságú egészségünk szempontjából. A légszennyezettség betegséget és halált okozhat, ha a szennyező anyagok koncentrációja magas és hosszú időn keresztül fennáll. A magas szénmonoxid tartalom és a levegőben levő savak koncentrációja, valamint a csökkenő oxigénmennyiség túlzottan igénybe veszi a szervezetet. Ezek pangásos szívelégtelenséget vagy olyan krónikus elzáródásos tüdőbetegségeket okozhatnak, mint például a krónikus hörgőgyulladás vagy a tüdőtágulás, akár fiatalabb vagy idősebb korban is. Magyarország a kevésbé szennyezett levegőjű országok közé tartozik, de a nagyvárosokban érdemes figyelni a légszennyezettségről közölt adatokat.

Nem az emberi tevékenység okozza az összes légszennyezést; erdőtüzek, virágpor, homokvihar szintén növeli az atmoszféra szennyezettségét. Egyre szélesebb körben tudatosul az emberekben, hogy mindent meg kell tennünk környezetünk megvédése érdekében.

7. Pihenés

A relaxáció, a felfrissülés és az alvás létfontosságú az egészséges élethez. A rohanó, stresszel teli életben rendkívül fontos, hogy időt találjunk mindennap a pihenésre, így az izmainkban levő feszültség ellazulhat.

A pihenés magába foglalhat aktív felfrissülést. Egy természetben töltött nap, vagy egy vízparti séta felfrissíthet bennünket és segíthet a mindennapi feladatok elvégzésében.

Egyes szakemberek szerint az az ideális, ha hetente, tervszerűen bizonyos időt elmélkedésre, kikapcsolódásra szánunk.

Ez rendszeres lehetőséget teremt arra, hogy tervszerűen elvonuljunk egy időre a mindennapi gondoktól. Ilyen tevékenység lehet vallásos összejövetel, elmélkedés, séta, zenélés vagy időtöltés a család kedvenc háziállataival.

Az alvásszükségletünk félelmetes úr! Ha túl sokáig nem alszunk, akkor sem tudunk ébren maradni, ha az álomba merülés egyébként életveszélyes - jól mutatják ezt a gépkocsibalesetek, amikor a vezető elalszik a kormánynál. A legtöbb ember nem alszik eleget. Tanulmányok mutatják, hogy átlagosan napi 6-8 órai alvásra van szükségünk. Hányszor fekszünk le depresszióval, holt fáradtan és ébredünk fel sokkal jobb érzésekkel az élet iránt egy jó alvásból!

8. Bizalom

A céltudatosság és a valakihez való tartozás rendkívül fontos ahhoz, hogy jól érezzük magunkat. Talán valaki meglepődik azon, hogy mindezekkel összefügg az egészséges élet. Pedig a depresszióval, magánnyal, haraggal teli életet aligha lehet jó minőségű életként jellemezni. Ez különösen akkor igaz, ha az emberek nehéznek találják életkörülményeiket, pl. szerencsétlenség, veszteség éri őket, ha elhagyja partnerük, súlyos betegségben szenvednek, vagy családjukban haláleset történik.

Az egészség lelki vonatkozása magában foglalja az élet értékeit, filozófiáját, ami célt és kötődést ad. A lelki egészség a szeretet, az együttérzés, a megbocsátás, a békesség és a megelégedettség lehetőségét adja meg. A bizalom egy rajtunk kívül álló erőben és a körülöttünk levőkben szintén létfontosságú eleme az egészségnek. Az aranyszabály, miszerint szeressük felebarátainkat, mint önmagunkat, alapvető jelentőségű az önbecsülés és önértékelés szempontjából.

Meg kell találnunk az egyensúlyt önmagunk szükségletei és mások elvárásai között. A cinizmust, a haragot, az elkeseredettséget, a félelmet, a szorongást és a pesszimizmust gyakran olyan emberek érzik, akik túlzottan elkötelezettek mások elvárásai iránt munkájukban, és nem marad erejük saját magukra. Ahhoz, hogy frissnek és késznek érezzük magunkat mások szolgálatára, szükségünk van arra is, hogy egyedül legyünk, hogy kielégítsük önmagunk igényeit is.

Lélek-kapocs

Az egészség meghatározása, miszerint teljes fizikai, lelki és szociális jólétet jelent, nem új keletű. A Bibliában már megtalálható ez az alapelv. János apostol egyik levelének köszöntő soraiban ezt írja: "...kívánom, hogy minden sikerüljön neked és egészséges légy testben is, lélekben is".
Valóban, az egészséges fizikumhoz egészséges belsőre is szükség van, és szükséges az is, hogy életünk céljai megvalósuljanak. Ehhez azonban helyes döntéseket kell hoznunk. János, az előbb idézett levelében, erről így ír: "... ne a rosszat utánozd, hanem a jót. Aki a jót teszi, az Istentől van, aki a rosszat teszi, az nem látta az Istent".