2019. január 18., péntek

Gondolatok Mikszáth Kálmántól....


Nincs keserűbb dolog a világon, mint a jóvá nem tehető csalódás.
Nem okos ember az, aki olyan fának nyesegeti ágait, melynek árnyékába húzódott.
Az emberek nem követnek el bűnöket ok nélkül. A violák violamagból támadnak, a káposzták káposztamagból, a kolompérok kolompérből nőnek, a bűnök is bűnből nőnek.
A félboldogság olyan, mint az összetépett bankónak a fele; nem adnak érte semmit.
A gondolatok szemtelenek, és nem engedik magoknak azt mondani: "Takarodjatok innen!"
Megy az idő, forog a világ, kopik az ember.
A szerencséből se jó a nagy adag.
Egy szép regény, amelyet egykor gyönyörrel olvastunk, megér annyit legalább, mint egy szép emlék.
Két nyergen ülni, mindenütt tetszeni sok bajjal jár.
A politikus műve csalhat, a művészé nem. A beszéd lehet hazug, az ecset soha.
A nő szíve a szemein át mutatkozik, álnoksága a tetteiben, ravaszsága a nyelve hegyén.
Keveset beszélj, fiam, vagy semmit. Ha valamit elhallgatsz, amit el kellene mondani, azt még mindig elmondhatod, de ha valamit elmondasz, amit el kellett volna hallgatnod, azon többé nem segíthetsz.
Aki az erdő fáitól, a sziklától, a zuhogó pataktól és a vándorló felhőktől kéri kölcsön a gondolatokat, az nem is fogy ki soha belőlük.
Nem szabad a gyereknek minden kívánságát betölteni, mert megszokja. Márpedig az apa után az Élet következik, s az nem olyan bolond, hogy mindent elővarázsoljon a kirakatból, ami valakinek megtetszik.
A nők értenek hozzá ugyanazon pillanatban sírni, gyűlölni, haragudni, szeretni, ábrándozni és mosolyogni.
Nem a póráz teszi a kutyát hűségessé.
Amit egy nő meg akar tudni, azt kiveszi vagy sírással, vagy kéréssel, vagy édes csókkal.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése












Header

.

.

.

.