Vízkereszt

 

Vaskó Ági ~ Vízkereszt

Remegve mát, s a holnapot,

ruhátlan áll a kis fa ott...

Ruhátlan áll a fényt hozó-

csodák ünnepén áldozó.

Fagyos könnyek közt így szepeg:

Kidobtatok ma emberek!

Szobátok éke voltam én,

szent üdvözlet,

vágyott remény,

lelketek dísze, irgalom,

szeretetből nőtt oltalom.

Égi fény,

angyalszárny csoda,

gazdag, szegény, édes mostoha.

Most kifosztva állok, nézzetek,

pőrén halok meg értetek!

Karácsony elmúlt-

Vízkereszt…

Sirassatok meg emberek!