Régi karácsony

 

Kökény Éva: Régi karácsony

Ma is hallom a harangzúgást, s látom a betlehemi kisdedet -

csak behunyom a szememet, s újra látom szüleimet,

és a négy boldog gyereket.

Ó, hogy vártuk csengő szavát, angyalhajas karácsonyfát,

Kisjézuska ajándékát: aranydiót, piros almát,

alvós babát, meleg csizmát!

Ha behunyom a szememet: újra látom a misére

fázón igyekvő híveket, testvéreim és szüleim

melengették kezemet.

De szép is volt! Ma már emlék: lámpák fénye, éji árnyak,

rágondolni ma is oly jó: ahogy éjjel csizmánk alatt

ropogott a frissen hullt hó.

Ma is hív még a harangszó, kis jászolban gyermek Jézus,

gyertya lángja, szeretet. Csak azóta elárvultam,

unokák fogják a kezemet.

Szép fenyőfa, várakozás…A karácsony manapság is

éppen olyan tündérálom, tágra nyíló gyermekszemek,

aranyszálak angyalszárnyon.

A fehér hó talpam alatt ma is ugyanúgy ropog.

A gyermekeim szeméből szüleim arca mosolyog.

Éjek! Fények! Emlékek!

….vigyáznak rám fentről a csillagok.