Tisztán, önzetlen

Öleljük meg egymást, és legyünk boldogok,
amiért együtt ünnepelhetjük ezt a szép napot,
s közben gondoljunk vissza mind-mind azokra,
kiknek ezen, boldogságból nem jut már soha.

Ma fogjuk meg a kezünket, és tartsuk szorosan,
úgy mint kiknek összeforrott bilincsláncuk van,
amelyek el nem téphetőek, ki nem nyithatóak,
mert hűségből font láncszemei hozzákapcsolódnak.

Ma szívünkkel szeressünk, tisztán, önzetlen,
hogy ez az Istenáldott drága érzés jelen lehessen
akkor is, ha kihunynak majd a karácsonyi lángok,
s akkor is, ha boldogságunk hamuvá parázslott.

Kun Magdolna

Adjunk hálát Istennek

Adjunk hálát Istennek, hogy együtt lehetünk
azokkal kik fontosak, kiket nagyon szeretünk,
akik megölelnek akkor, mikor szükségünk van arra,
hogy érezzük, nem vagyunk magunkra utalva.

Adjunk hálát Istennek, hogy még miénk lehetnek
azok a karácsonyi mesék, mikben csodák születnek,
s amelyek visszahozzák múltunknak azon éveit,
amikben felleltük egykor az élet szépségit.

Minden újabb Karácsonyért legyünk hálásak,
mert olyan sokan vannak, kik már nem álmodhatnak
boldog jövőt azokkal, kik egykor hozzátartoztak
azon ünnepekhez, miket most fájva siratnak.

Kun Magdolna

"Gyermekkorom óta a Karácsony jelenti azt a biztonságot, amire tulajdonképpen mindenki vágyik: a felnőttek is abba a megélt vagy elképzelt biztonságba vágynak vissza, amit egy kisgyerek érez az anyja ölében. A Karácsony az illataival, az énekeivel nekem mindig erről a biztonságról szól."

Szabó T. Anna

Ne feledjünk el szeretni

Karácsonykor a szeretetláng egekig lobog,
és érzéssel telt szívünk is egyformán dobog,
de ha elmúlnak az ünnepek hová is lesznek
azok a puhán ölelő, bársonyos kezek.

Hová lesz belőlünk a tiszta szeretet,
ami karácsonyi napjainkon kiteljesedett,
és elhitette velünk, hogy minden ember lelke
Istentől kapott jósággal van telve

Kun Magdolna  /részlet/

Szívek muzsikája

Karácsonykor visszamegyek
abba a gyermekkori házba,
ahol kalácsillattal telt
az otthon kis szobája.
S ahol sosem volt gazdagság,
és mégis kincset leltünk,
mert mi szegényen is mindig
gazdagon szerettünk.

Hisz nálunk a szeretet
kincsként ragyogott
akkor is, ha a karácsonyág
nem roskadozott.
Mert csak néhány piros alma lógott
szépen sorban rajta,
s az a pár csillagszóró,
mely az ezüstszínű angyal-hajat
sugarakba fonta.

Odamegyek vissza,
ahol mindenki jól tudta,
a Karácsony ünnepe
egy különleges csoda,
mert ilyenkor a szívek érző muzsikája,
egy dallamot játszik, itt a földi síkon,
és fenn a mennyországba.