2017. december 16., szombat


"A boldogság egy folyamatosan körülöttünk lévő dolog, amire mindennap rá kell csodálkozni, és akkor nem tűnik el."


Régi Karácsonyom
Ezüstdió, árvalányhaj, piros héjú alma,
réges-régi Karácsonyom újra visszahozza,
és újra viszont láttatja azt a jó szülői házat,
ahol bízván hihettem a mesék igazának.

Mert akkor még úgy véltem, hogy a Karácsonyi ünnep,
a szíveinkből áradó szeretettől teljes,
s attól a boldogságtól mit akkor érezünk,
mikor azokkal lehetünk, kiket nagyon szeretünk.
Én úgy tudtam, attól szép a Karácsonyi ünnep,
hogy vannak, akik mesélnek, körülölelgetnek,
és lelkünket melengetik mikor a jeges téli fagy,
nem ígér már számunkra rügyező tavaszt.
Nekem a réges-régi Karácsonyok emlékemben élnek,
melyekben tisztán látom a sok halványuló képet,
és tisztán látok minden arcot, s minden simító kezet,
melyek egykor rám ölelték szeretetüket.
Kun Magdolna

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése












Header

.

.

.

.