Itt vagy velem.

Mellettem.
Érezlek.
Magam körül, a lényed, a jelenléted.
Figyelsz rám.
Vigyázol rám.
És én csak szívom magamba mindazt, Aki vagy...
Oly könnyedén, oly magától történik minden, olyan ismerős minden mozdulat, minden lélegzet, minden mosoly, minden érintésed ...
Lassan olvadok fel Benned, s még figyelem minden mozdulatod, de már csak a hiányod éget, ha nem vagy velem...
Nem tudom mikor, nem tudom hogyan történt, de lelkemhez értél.
Csendesen mellém ültél.
Halk szavaddal, Figyelő tekinteteddel, mindent elsöprő mosolyoddal..
csendesen mellém ültél.
Magadhoz húztál...
És szívembe életet költöztettél.

Itt vagyok.
Veled.
Mert érzem, mikor karod átölel, először a lelkem érinti meg...
Mert Érzem, ahogy szived szívem üteméhez kapcsolódik, mintha mindig így lett volna .. hosszú életek óta...
Mert érzem, ahogy tekinteted keresi az enyém...
Mert érzem, ahogy hozzám érsz, megnyugszom Benned...

Nem futok el, ha még néha kicsit félek is ... mert Veled, Neked elhiszem, hogy másképp is lehet.
Elhiszem hogy fogod a kezem s nem engeded el.
Elhiszem, hogy engem látsz, és így kellek.
Elhiszem, hogy minden csókod ígéret, hogy itt maradsz velem.
Elhiszem, hogy így lesz, Neked elhiszem hogy igazi vagy.
Elhiszem, hogy szerelmem elég Neked.

már nem építek falakat. Nem védem magam, mert Törött szívem minden apró repedése végül így, Veled értelmet nyert, hiszen csak az utat mutatta Hozzád....
Veled itt és most és már nemcsak egyszer .. élni és megélni....
maradni. Bízni. Hinni szeretnék.

Katalin Natália
Egyszer Szerelem ha Igaz