2012. november 24., szombat

Berzsán Eszti Búcsúcsók 

Utolsó ez mindenből. Aranyból és melegből, tüzes, nyári szenvedélyből, titkos, éji érintésből, lopott, vágyó pillantásból. Utolsó kacér napsugárból, forró, déli flörtből, utolsó duzzadó, roppanó szőlőfürtből. Ha kitekintesz ablakodon, s hagyod, hogy megtörténjen, megkapod a nyártól mindazt, mit adhat még néked, szájon csókol búcsúzóul, mámorítón, édesen, amit nem feledsz majd fagyos, zord télen sem... 


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése












Header

.

.

.

.