2012. április 4., szerda

MI KÖZE A NYÚLNAK A TOJÁSHOZ?




A húsvét rejtélyes szimbólumai

Miért piros a húsvéti tojás? És egyáltalán: mi köze a nyulaknak a tojáshoz? Mi szerepe van a locsolkodásnak? Csupa olyan húsvéti hagyomány, aminek eredetét nem sokan ismerik.





A húsvét a keresztény világ egyik legnagyobb ünnepe, Jézus feltámadását ünneplik, de a világ nagy részén tartanak valamilyen tavaszköszöntő ünnepséget.


A húsvét megünneplésének napja sokáig vita tárgya volt, végül a niceai zsinaton (325) döntötték el, hogy a húsvétot mindig vasárnap kell ünnepelni, ez a vasárnap pedig a tavaszi napéjegyenlőséget – vagyis március 21-ét - követő holdtölte utáni első vasárnap. Ha a holdtölte éppen vasárnapra esik, akkor a húsvétot a következő vasárnap kell megtartani.

A húsvét kialakulása a zsidó ünnepnek, a pészahnak köszönhető. A héber szó kikerülést, elkerülést jelent, arra utalva, hogy a halál angyala elkerülte a zsidók bárány vérével megjelölt házait. A pészah során az egyiptomi fogságból szabadulást ünnepelték. Eredetileg a zsidó és a keresztény húsvét egybeesett, a két ünnep a níceai zsinat után vált el. Zsidó szertartás szerint húsvétkor bárányt fogyasztottak, ez lett később a Húsvéti Bárány, amely az élet, a tisztaság és béke jelképe.
A pogány germán hagyományok szerint Oster tavaszistennőnek volt egy különleges madara, ami nagyon szép színes tojásokat tojt. Az istennő egyszer a gyerekek szórakoztatására nyúllá változtatta kedvenc mardarát, innentől fogva tojják a színes tojásokat a nyulak. A "nyuszi hozta húsvéti ajándék" eredete német, Magyarországon a XIX. században terjedt el. Egyszerű tévedésen alapszik: a tojáshozó császármadár, a Haselhuhn nevének lerövidülése németül a nyúl jelentés (Hase).

A húsvéti tojás népszerűsége a középkorban kezdődött: a bérleti díjat és az adókat tojás, tyúk és nyúl formájában volt szokás megfizetni, méghozzá éppen Húsvét idején. Ebből az "adótojásból" vált később a húsvéti tojás, amit csak a reformáció után rejtettek el a gyerekeknek megkeresés céljából.

A tojás a termékenység, az élet és az újjászületés szimbóluma, szinte minden vallásban megtaláljuk. A Nap tiszteleteként a kínaiak már 5000 évvel ezelőtt pirosra festették a tojást. A tojásfestés pogány szokását vették át a rómaiak, amiből keresztény hagyományt teremtettek. A piros tojás eredetileg Jézus vérét jelképezte.

A locsolkodás egyszerre világi és vallásos eredetű. A legények húsvéthétfőn a lányos házakat körbejárva tiszteletük jeléül kútból húzott vízzel öntözték meg a lányokat, melynek szimbóluma a lányok megszépülése, termékenyé válása. A lányok ezután megvendégelték a locsolóikat tojással, szalonnával és süteményekkel. A legenda szerint a Jézus feltámadásáról hírt vivő asszonyokat a katonák úgy akarták elhallgattatni, hogy vízzel locsolták le őket vagy a patakhoz vitték, és megfürdették.

A villőzés magyar népszokás, tulajdonképpen termékenységet segítő eljárás, zöld ággal gyengéden megütögették a fiatal lányokat, menyecskéket.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

.

.

.

.