2010. december 25., szombat




Keskeny az út, a végtelenbe ér,
nem látni még, merre fúj a szél.
Nem érzem én a távolságot szűnni,
de nem akarom a helyes utat végleg elkerülni.

Járom az utam, mely nem tudni, merre visz,
eltévednék, ha szívemet nem öntené el a hit.
Reménnyel teli lélekkel járom hát utamat,
szívem úgy ver, mit madarak hallgatnak.

Végigjárja testem a reménység, a boldogság,
szívemben ül még mindig a bátorság.
Nem félek hogy letérnék a nekem szánt útról,
hisz megmenekültem rég a kegyetlen bútól.

Mosolyogva megyek hát egyenesen előre,
nem gondolok még a szépséges jövőre.
Csak az érdekel már, ami a jelenben rám talál,
s a sok szép emlék, mely szívemet járja át.







Levél az Angyalhoz!


A kép forrása: http://rongybabak.blogspot.com
Kedves Angyal!

Sok idő telt el mióta nem hiszek benned. Sok idő, mióta könnyes szemmel bizonygattam, hogy mégis létezel és az ajándékokat te hozod. Elszállt az idő, el azóta mióta ártatlan szemekkel, az ablakon kilesve vártalak. Mindig láthatatlanul jöttél, talpad nem hagyott nyomott. Szárnyad hangtalanul suhogott, ahogy tovaszálltál a házunk felett, csak sejtettük, hogy ott lebegsz valahol a fehérségben.
Most felnőttként várlak és e várakozásban levelet írok neked.
Bocsásd meg az eltelt éveket, hogy gyermeki ártatlanságom romjain lépdelve elfelejteni látszom egykori álmaim. Ha erre jársz ne felejts el bepillantani az ablakunkon... Majd fahéjillatú mézeskaláccsal várunk... Ajándékozz meg minket ismét... Hozd el minékünk a Csodát, Őt kire várunk. Szavak nélkül, hangtalanul, időnként hitetlenül de még remélve bízom Benned. Hozz áldást, mosolyt és örömet. Hozz enyhülést a szenvedőnek. Hozd el Őt, a Gyermeket, akire rég várunk és akire rég vár a világ. És hozd el nekünk őt, aki a mienk.
Sokat kérek és nem érem be kevesebbel!

Glitter Pictures Photo Sharing Funny Pics

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

.

.

.

.