2010. augusztus 1., vasárnap

00000418.gif


Lágy szárnysuhogással egy Angyal érkezett,
Ajándékként elhozta nekem a Szeretetet.
Ezt a lelkem mélyén megszülető csodát,
Mit nem tarthatok meg, Neked adom tovább,
Hogy a Te lelkedben is megszülethessen,
S ajkadon mosolyként tovább élhessen.
Így adva tovább a szeretet melegét,
Megérintve vele más emberek szívét.
Az emberi arcokon felragyog a fény
Így gyűrűzne tovább az égi küldemény.
E mosollyal szelíden érintsd a szenvedőt,
A koldust, a vándort, a rossz útra tévedőt.

Most lassan aláhull a bíbor alkonyat,
egy percre visszanéz, majd búcsút int a nap.
Egy hosszú pillanatra csend lesz, s áll a lég,
mintha minden élő csodára várna még,
hisz oly varázsos minden - hátha így marad
oly hamar sötétség reánk nem szakad -
de lassan, tétován fölkel a gyönge szél
vigasztalva suttog - szép estét ígér"

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

.

.

.

.