2010. augusztus 7., szombat


Láttam az eget csak úgy tündökölt
Minden csillag egy barátot tükrözött
Csak egy volt messze, nagyon távol
S halványan ragyogott a bús magánytól

Vidám arcokat keresett a messzi távolból
Síró lelkek dallamát hallgatta a vágyról
Kik őszintén kerestek, barátot a mából
A hamvas hold árnyékában a szeretet hiánytól

Hol van az élet fénye, mely rám világít?
A szeretet mosolya, mely ajkamon látszik
Hol van az élet vize, melyen érdemes evezni
Ahol tisztán szabadod, őszintén lehet szeretni?



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

.

.

.

.