Zsobrák János: Mikulásra

Hópelyhek hullanak
Hullanak az égből
Gyermekkorom kipattan
Szívemnek mélyéről.

Száz gyertya gyúl a szívemben
Mikulás jön látom
Utazgatunk árkon-bokron
Csilingelő szánon.

Jégmadarak ülnek
Ülnek fenn az ágon
Mikulással utazgatunk
Csilingelő szánon.

Hó -ruháját a fenyő
Felvette magára
A Hóember hófehér kabátot
Terített vállára.

És míg a Nap (mint arany-madár)
Átsuhan az égen
Mikulással visszatérünk
Ezüstözött jégen.