2010. július 18., vasárnap

Válóczy Szilvia: Hozd el...

Hozd el nekem a napot...
Azt, amelyik úgy simogat, mint két kezed.
Hozd el nekem az eget...
Ahol szárnyak nélkül is képes vagyok repülni Veled.
Hozd el a madarak röptét...
Hogy eltáncolhassuk benne szívünk keringőjét.
Hozz tenyerembe friss esőt...
Mi felfrissíti testünkben a boldog erőt.
Hozd el nekem a csended...
Hozd el a lüktetést, mi úgy dobog benned...
S én szerelmem csókjába rejtelek Téged.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

.

.

.

.