2010. április 22., csütörtök

FATA SULLE NUVOLE

A VILÁGHÁBORÚK ÁLDOZATAIHOZ

Dali legények állnak sorba,
indulnak már ki a frontra
megvédeni a HAZÁJUKAT,
gyerekeiket, családjukat.

Drága apák hova lettek,
harc mezején ködbe tűntek,
patakokban folyik a vér
ember élet csak ennyit ér!?

Ágyú dőrren itt is, ott is.
Bomba robban azon nyomban,
egész ország szinte romban
sebesültek nagy halomban.

A kórházak telis tele
nem fér több áldozat bele.
Nincs kötszer, sem csillapító,
messze hallik a sok jaj szó.

Nincsen család ki ne sírna
oly nagyon nagy lelkek kínja.
Országot kell építeni, halottakat eltemetni
a sok sebet "ápolgatni..."

Uram adj áldást reájuk!
S hallgasd imánk mit most mondunk:
soha többé harc, háború
ne legyen senki szomorú
hasonló veszteség miatt.
BÉKÉT A VILÁGNAK!

2010.március 30. Nagy Kornélia

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

.

.

.

.