2010. január 17., vasárnap

Köszönöm, hogy teremtettél
Az anyaméhben is ismertél.
Csillagok fényénél formáltál
Szerető Atyámmá igazultál.

Köszönöm, hogy gondviseltél
Éveimhez jót reméltél
Szívembe ültettél rendet
Örökzöld hömpölygő csendet.

Köszönöm, hogy hozzám szóltál
Igéden át rám találtál.
Szememben tornyot emeltél
Tűz-lángú ostorral szerettél.

S köszönöm, hogy éjt is adtál
Sebeimre felhőt raktál.
S míg vánszorogtam kebleden át,
Rám lehelted a hold bánatát.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

.

.

.

.